A munkavállaló megfigyelése a munkahelyen

 


Adatvédelmi szakjogászként gyakran teszik fel nekem a kérdést, hogy mire kell figyelni akkor, amikor a munkáltató kamerát telepít a munkahelyen? Hogyan kerülhető el, hogy jogellenes legyen a munkahelyi megfigyelés? Milyen hátrányos következményei vannak a  jogellenes megfigyelésnek a munkahelyen?

Mikor figyelheti meg a munkáltató a munkavállalót?

Az adatvédelmi hatóság (NAIH) 2013 januárjában ajánlást, 2016 októberében tájékoztatót bocsátott ki a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerekkel, kamerákkal összefüggésben. A NAIH részletesen kifejti, hogy a munkahelyen elhelyezett kameráknak milyen feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy a munkahelyi megfigyelés jogszerű legyen.

Mely jogszabály rendelkezik a kamerás megfigyelésről a munkahelyen?

Külön jogszabály nem rendelkezik a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazásáról.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.törvény (Infotv.) tartalmazza azokat az alapelveket, amelyeket minden munkáltatónak tiszteletben kell tartania ahhoz, hogy személyes adatot kezelhessen. A munkáltatóról készült kép és az abból nyerhető információ személyes adat.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. I. számú törvény (továbbiakban Mt) rendelkezései önmagukban nem adnak felhatalmazást a munkáltatónak elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazására, ahhoz a munkáltatónak minden esetben el kell végeznie az érdekmérlegelési tesztet. (Legközelebbi cikkemben részletesen kifejtem az érdekmérlegelési teszt ismérveit). Kamerákat a munkavállalók és az általuk végzett tevékenység elsődleges, kifejezett megfigyelése céljából működtetni nem lehet.

Jogellenesnek tekinthető az olyan megfigyelőrendszer alkalmazása, amelynek – akár nem deklaratív – célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása. Az Mt. mellett a személy-és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény rendelkezéseit (továbbiakban Szvtv.) is figyelembe kell venni a kamerarendszerre vonatkozó szabályozás elkészítésekor.

Mikor lehet kamerát elhelyezni a munkahelyen?

Az Szvtv. négy esetben teszi lehetővé az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazását:

  • az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme,
  • a veszélyes anyagok őrzése,
  • az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme,
  • vagyonvédelem.

A célhoz kötött adatkezelés elvéből fakadóan munkahelyen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni elsődlegesen az Szvtv.-ben elismert célokból lehet, illetve a rögzített felvételek is ezen célokból használhatók fel. Amennyiben a munkáltató más célból szeretné alkalmazni a kamerás megfigyelést, akkor igazolnia kell, hogy van olyan jogos érdek, amely szükségessé teszi a kamera alkalmazását.

Ezzel kapcsolatban érdemes kiemelni az Adatvédelmi Munkacsoport 6/2014. számú véleményében szereplő példát: „egy vállalat rejtett kamerákat használ arra, hogy azonosítsa az épület dohányzásra nem kijelölt részein a dohányzó látogatókat és munkavállalókat. Míg az valóban az adatkezelő jogszerű érdeke, hogy biztosítsa a dohányzás tilalmára vonatkozó jogszabályok betartását, az általa e célból alkalmazott módszer, a rejtett kamera elhelyezése általában aránytalan és szükségtelenül sérti a magánéletet. Léteznek ennél kevésbé sértő és átláthatóbb módszerek is (például füstérzékelők és látható jelek kihelyezése). Az adatfeldolgozás így nem felel meg a 6. cikkben foglaltaknak, amely előírja, hogy az adatok „gyűjtésük és/vagy további feldolgozásuk célja szempontjából” nem lehetnek „túlzott mértékűek”.

Hol lehet és hol nem lehet kamerát elhelyezni?

Nem lehet kamerát elhelyezni olyan helyiségben, amelyben a megfigyelése az emberi méltóságot sértheti, így különösen az öltözőkben, zuhanyzókban, az illemhelyiségekben vagy például orvosi szobában, váróban. Szintén nem lehet elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni az olyan helyiségben sem, amely a munkavállalók munkaközi szünetének eltöltése céljából lett kijelölve, mint például a munkavállalók számára biztosított ebédlő. Ez alól kivételt jelenthet az az esetkör, ha ebben a helyiségben valamilyen védendő vagyontárgy található (így például étel-ital automata), amellyel összefüggésben igazolható valamilyen munkáltatói érdek (például a munkavállalók többször megrongálták a berendezést és a károkat a munkáltatónak kellett állnia). Ebben az esetben a konkrét cél, azaz a további károk megelőzése érdekében kamera helyezhető el a helyiségben, azonban ekkor a munkáltatónak különös figyelemmel kell lennie arra, hogy a kamera látószöge kizárólag a védendő vagyontárgyra irányulhat.

A kamerák látószögével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a munkáltató elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag a saját tulajdonában (vagy a használatában) álló épületrészek, helyiségek és területek, illetőleg az ott történt események megfigyelésére alkalmazhat, közterület megfigyelésére nem.

Mennyi ideig őrizheti a munkáltató a felvételeket? Mit csinálhat a munkáltató az általa rögzített felvételekkel? Kinek adhatja át? Ki nézheti meg a felvételeket?

Az elektronikus megfigyelőrendszer által rögzített felvételek tárolásának időtartamára – más törvényi rendelkezés hiányában – alkalmazni kell az Szvtv. 31. § (2)-(4) bekezdésében szereplő szabályokat. Ennek megfelelően a munkáltató a rögzített felvételeket főszabályként 3 munkanapig tárolhatja, kivéve, ha a megfigyelt helyiséggel kapcsolatban fennállnak az Szvtv. 31. § (3)-(4) bekezdésében rögzített különleges feltételek. Ezen túlmenően – a célhoz kötött adatkezelés elvével és az érdekmérlegelés tesztjével összhangban – a munkáltatónak kell igazolni azt, hogyha valamely kamera által rögzített felvételeket három munkanapnál hosszabb időtartamig szükséges megőrizni.

A tájékoztató elemei

A munkáltató a kamerás megfigyelésről köteles előzetesen tájékoztatni a munkavállalókat. A munkáltatónak az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazására vonatkozó tájékoztatójában ki kell térnie többek között

  • az adatkezelés jogalapjára, illetve annak sajátosságára (munkáltatói jogos érdeken alapuló adatkezelés),
  • a felvétel tárolásának helyére és időtartamára,
  • a felvételek tárolásával kapcsolatos adatbiztonsági intézkedésekre,
  • az adatok megismerésére jogosult személyek körére, illetőleg arra, hogy a felvételeket mely személyek, szervek részére, milyen esetben továbbíthatja,
  • a felvételek visszanézésére vonatkozó szabályokra, illetőleg arra, hogy a felvételeket milyen célból használhatja fel a munkáltató,
  • arra, hogy a munkavállalókat milyen jogok illetik meg az elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggésben és milyen módon tudják gyakorolni a jogaikat, illetve jogaik megsértése esetén a munkavállalók milyen jogérvényesítési eszközöket vehetnek igénybe.

A tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban szükséges kiemelni, hogy a munkáltatónak minden egyes kamera vonatkozásában pontosan meg kell jelölnie, hogy az adott kamerát milyen célból helyezte el az adott területen és milyen területre, berendezésre irányul a kamera látószöge. A munkáltató ezzel igazolni tudja a munkavállalók számára azt, hogy miért tekinthető szükségesnek az adott terület megfigyelése. Nem fogadható el az a gyakorlat, amikor a munkáltató általánosságban tájékoztatja a munkavállalókat arról, hogy elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz a munkahely területén. Tilos továbbá a rejtett kamera használata.

https://naih.hu/files/2016_11_15_Tajekoztato_munkahelyi_adatkezelesek.pdf

dr Bodnár Lilla ügyvéd, adatvédelmi szakjogász, GDPR szakértő, munkaügyi szakértő