Mit ellenőrizhet a munkaügyi felügyelet?
A munkaügyi felügyelet az a hatóság, amely a munkahelyeken ellenőrzi a munkajogi és munkavédelmi szabályok megtartását. Gyakran teszik fel nekem a kérdést, hogy mire jogosult a a munkaügyi felügyelet ellenőre? Milyen intézkedések tehet a munkaügyi felügyelő? Mikor kötelező a munkaügyi felügyelőnek munkaügyi bírságot kiszabnia? Mikor nem szabható ki munkaügyi bírság? Hogyan kerülhetem el a büntetést? Hogyan előzhetem meg a munkaügyi bírságot? Meddig őrzi a bírságolás adatait a munkaügyi felügyelet?
2021. március 1. napján lépett hatályba a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény, mely a munkaügyi ellenőrzés szabályain változtat. A munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos részletszabályokat a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban Vhr.) tartalmazza. 2021. márciusától a korábbi munkaügyi hatóság hatáskörét a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vette át, a foglalkoztatásban a jogszabályban rögzített minimumfeltételek betartását ez a hatóság ellenőrzi.
A minimumkövetelmények körében a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabály eltérést nem engedő minimum követelményére (kógens rendelkezések), kollektív szerződés, üzemi megállapodás eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása esetén a jogsértő eltérésekre, valamint az azok helyett alkalmazandó kötelező rendelkezésekre terjed ki.
Mit ellenőrizhet munkaügyi ellenőrzés során a felügyelet?
A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzése szempontjából minimumkövetelménynek kell tekinteni, azaz ellenőrizni lehet az alábbi körülmények fennállását:
1) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése körében
- aa) a jogviszonyt létesítő jognyilatkozat alakszerűségére és kötelező elemeire,
- ab) a jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételekre, a gyermekmunka tilalmára,
- ac) a jogviszonyt létrehozó szerződés kötelező tartalmi elemeire,
- ad) a foglalkoztató, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 297. §-a szerinti jogosult írásbeli tájékoztatási kötelezettségére,
A felügyeleti hatóság ellenőrizheti, hogy írásba foglalták-e a munkaszerződést. Az írásba foglalt munkaszerződés a kötelező tartalmi elemeket (munkakör, munkabér) tartalmazza-e, eleget tett-e a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének.
2) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségre,
A munkavállaló bejelentése megtörtént-e. A munkavállaló jogviszonyának megszüntetése esetén a munkáltatónak tudnia kell bizonyítani a jogviszony megszüntetésének bejelentését és a kilépő papírok kiadását.
3) a nők, a fiatal foglalkoztatottak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos külön rendelkezések megtartását,
4) a munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket. Ennek körében a jelenléti íveket és a munkaidő beosztást is bekéri a felügyelet és ellenőrzés során összeveti a tényleges helyzettel.
5) a munkabér megfizetését is ellenőrzi a hatóság. A munkáltatónak kétséget kizáróan kell tudni bizonyítani, hogy a munkabért megfizette a munkavállalónak.
6) a jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállítására és kiadására, valamint az elszámolás megtörténtét.
7) a munkaerő-kölcsönzésre, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére
vonatkozó szabályok megtartását.
8) A hatóság a fiatal foglalkoztatott vonatkozásában a minimumkövetelmények megtartását, a harmadik országbeli állampolgár vonatkozásában a foglalkoztatás engedélyhez kötöttségét akkor is ellenőrzi, ha a munkavégzés
- a) vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján, valamint közkereseti társaság, betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság tagjaként nyújtott személyes közreműködés,
- b) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben szabályozott közérdekű önkéntes tevékenység,
- c) a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére vállalkozási szerződés, megbízási szerződés vagy külső szolgáltatásra irányuló megállapodás alapján teljesített személyes közreműködés,
- d) önfoglalkoztatás
keretében történik.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság eljárása
Az új jogszabály is úgy rendelkezik. hogy kizárólag hivatalból indul az eljárás, megindítását az ellenőrzés alá volt nem kérelmezheti. A hatóság eljárásában ügyfél az a foglalkoztató, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, vagy akivel szemben hatósági eljárást indítottak, továbbá az a Magyarországon letelepedett vagy külföldi munkáltató, aki közösségi jogszabályon alapuló adatszolgáltatásra kötelezett.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság valamennyi foglalkoztatási helyszínen külön engedély és előzetes értesítési kötelezettség nélkül helyszíni ellenőrzést tarthat.
A hatóság a hatósági ellenőrzése és eljárása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályain túl jogosult
- a) az ellenőrzés helyszínén található biztonsági berendezések által rögzített felvételek és a foglalkoztatás területére való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, valamint azokról másolat készítésére,
- b) az ellenőrzéssel érintett személyek személyazonosságának igazoltatással történő megállapítására, adóazonosító jelének és Társadalombiztosítási Azonosító Jelének (a továbbiakban: TAJ szám) használatára, valamint e személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, továbbá e személyek tanúként történő meghallgatására.
A hatóság ellenőrzése és eljárása során hivatalból zártan kezeli az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevőjének természetes személyazonosító adatait és lakcímét, kivéve, ha az érintett kéri a zárt adatkezelés mellőzését.
Az eljárás során vélelmezni kell a tanúként meghallgatott foglalkoztatottnak, valamint a panaszt, közérdekű bejelentést benyújtó természetes személynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek az adatok zárt kezelésére vonatkozó szabályai szerinti olyan helyzetét, amely alapján őt nyilatkozata miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. E személyeknek tanúként történő első meghallgatása során a zárt adatkezelés szabályai szerint kell eljárni akkor is, ha a meghallgatott személy a zárt adatkezelést nem kéri.
Folytatjuk!
